Itt a fordulat? – Stílusban XIV. Leó máris visszatért a XVI. Benedek által képviselt útra

Az új egyházfőnek a teológiai mellett van filozófiai, kánonjogászi és matematikusi végzettsége is. Ez mind pontosságot és mélységet indikál. Szilvay Gergely.

Ezt nem fogja megírni sem a Magyar Kurír, sem az Új Ember, sem a Szemlélek.
„Exkluzív: Ferenc pápa hamis adatokra alapozta és a valóság ellentétével indokolta a tridenti rítus korlátozását. Ezt nem fogja megírni sem a Magyar Kurír, sem az Új Ember, sem a Szemlélek.
Kiderült: Ferenc pápának a tridenti rítus korlátozását kimondó, 2021-es rendeletének, a Traditionis Custodesnek az általa adott indoklása hamis volt, és épp ellentéte volt a valóságnak. Ferenc pápa ugyanis azzal indokolta a lépést, hogy a világ püspökeinek többsége elégedetlen a tridenti rítus XVI. Benedek pápa általi liberalizálásával, holott az előzetes felmérés eredménye éppen ennek az ellenkezője volt: a világ püspökeinek túlnyomó többsége elégedett volt a helyzettel.
Amint Diane Montagna vatikáni tudósító írja: korábban nyilvánosságra nem hozott dokumentumok komoly kérdéseket vetnek fel Ferenc pápa 2021-es, a hagyományos latin misét, avagy tridenti rítust korlátozó rendeletének, a Traditionis Custodesnek az indoklásával kapcsolatban.
A lényeg: a tridenti rítust korlátozó rendelkezés előtt készült felmérésekből épp nem az jött ki, amivel Ferenc pápa indokolta a Traditionis Custodest, azaz hogy a tridenti rítus XVI. Benedek általi liberalizálása több bajt okozott volna, mint amennyit megoldott, hanem épp ellenkezőleg: a püspökök többsége szerint épp Benedek pápa rendelkezésének (Summorum Pontificum) a megváltoztatása hozna több problémát, és a Summorum Pontificum liturgikus békét hozott.
Lássuk előbb a hátteret, aztán magát a szenzációs és szomorú, most napvilágra került valós adatokat.
De mi ennek az egésznek a háttere? A katolikus egyházban a tridenti zsinat (1545-1563) szinte mindenhol kötelezővé tette a római rítus szerinti misézést. Addig ugyanis számos regionális és szerzetesrendi miserítus létezett – például az esztergomi. A római rítus ekkor lényegében nagyjából ezer éves volt. Latinul mondják, a pap kelet felé (a híveknek háttal, őket vezetve) misézik, stbstb. Az 1962-65-ös II. Vatikáni Zsinat előirányozta a liturgia mérsékelt reformját, azonban csak nagyon általános irányelveket adott meg (Sacrosanctum Concilium konstitúció).
A liturgia reformját nem a zsinat valósította meg, hanem egy VI. Pál pápa által kinevezett bizottság, élén egy bizonyos Annibale Bugnini páterrel. Bugnini a modern egyháztörténet ellentmondásos alakja, akit később a pápa Iránba küldött nunciusnak. Lényegében a zsinati felhatalmazáson jóval túllépve alakította át az egyház legfőbb liturgiáját, kijátszva egymás ellen a bizottság tagjait és a pápát. Mikor a világ minden tájáról kifogásokat emeltek a püspökök a reformjai ellen, azt hozta fel, hogy milyen nehéz meggyőzni a szükséges változásokról a püspököket. A lényeg, hogy 1970-re megszületett a Novus Ordo (új rítus), avagy »VI. Pál miséje«, mely felváltotta az addigi római rítust, mely ettől kezdve Vetus Ordo (régi rítus) vagy tridenti mise néven futott. Az új mise kötelező lett, ez a ma ismert katolikus szentmise, ami a templomokban minden vasárnap és minden hétköznap bemutatnak.
Ezután a rítus kérdése szakadásokat és feszültségeket is okozott az egyházban, a régi rítus pártolóit összefoglalóan tradicionalistáknak hívják, de több szárnyuk van. Sokan tévesen csak a lefebvre-istákat ismerik, Marcel Lefebvre érsek és az általa alapított X. Szent Piusz Papi Testvérület (SSPX) követőit, akiknek a kánonjogi helyzete rendezetlen, mivel engedély nélkül szenteltek püspököket. Az ő helyzetüket a II. János Pál által életre hívott Ecclesia Dei bizottság volt hivatott rendezni, s máig tárgyalásokban vannak a Vatikánnal.
Azonban ott van a piuszosokbol kivált Szent Péter Papi Testvérület (FSSP), ami úgy gondozza a régi rítust, hogy nem teljes egységben maradt Rómával. És még sorolhatnánk.
A lényeg, hogy XVI. Benedek pápaságáig a régi avagy tridenti rítus bemutatása püspöki engedélyhez volt kötve, és időnként elkeseredett harcok övezték. Benedek pápa azonban Summorum Pontificum kezdetű 2007-es motu propriójával liberalizálta a tridenti rítus bemutatását, amennyiben a püspököktől a plébánosokhoz utalta annak engedélyezését. Ezzel azok a plébánosok, akik szerették volna bemutatni rendszeresen a szentmisét eme rítus szerint, szabad kezet kaptak. Sokan tévesen értelmezték félre Benedek pápa lépését úgy, mintha az csak a piuszosoknak adott engedmény lett volna. Benedek pápa víziója az volt, hogy a szemináriumokban meg kellene tanítani a régi rítust is, és a két rítus, pontosabban hivatalosan egyazon rítus két formája, a rendes (Novus Ordo) és a rendkívüli (Vetus Ordo) gazdagítja egymást. Ezt nevezték »a reform reformjának«. (Számos szakértő szerint valójában két külön rítusról van szó, de eme szakkérdést most hagyjuk.) Majd jött Ferenc pápa, és mögötte az észak-európai egyházi lobbi, főleg a németekkel, és 2021-ben a Traditionis Custodes motu proprioval visszacsináltatták Benedek pápa reformját, újra a püspökökhöz utalva az tridenti mise bemutatásának engedélyezését. Sok püspök van egyébként, aki engedi, sok pedig valamiért tart tőle és lényegében üldözi a régi rítust.
A tridenti rítus szeretete és preferálása egyébként egyáltalán nem jelenti a II. Vatikáni Zsinat elvetését, ami saját felfogása szerint nem fogalmazott meg új tanítást és lelkipásztori zsinat volt.
Emellett fontos tudni, hogy az új rítusban is a latin és a kelet felé misézés az alap, a népnyelv és a szembe misézés csak engedélyezve van. Szóval nem ez a különbség a régi és új rítus között. Bugniniék átstrukturálták a liturgikus évet, s átírták a mise szövegét is, sok részt pedig kihúztak.
2020-ban a Hittani Kongregáció kiküldött egy kérdőívet a világ püspökeinek, hogy számoljanak be arról, milyen tapasztalataik vannak a Benedek pápa-féle Summorum Pontificum implementálásáról. A felmérés eredményeit nem tették nyilvánossá.
Ezután 2021-ben Ferenc pápa közzétette a Traditionis Custodest, ami még jobban korlátozta a tridenti rítus bemutatását, mint a Summorum Pontificum előtti állapot, mivel annak a püspöknek, aki engedélyezi, alternatív helyszínt kell találnia a régi rítust igénylő csoportok számára, és nem kreálhat számukra új plébániát sem. Ha plebániatemolomban mutatják be, római engedély kell, melyet két évre szoktak adni. A püspöknek meg kell határoznia a napokat is, amikor bemutatható a régi rítus, és ki kell neveznie olyan papot, aki felügyeli azt. Azoknak a papoknak, akik szeretnének misézni a régi rítus szerint, formális engedélyt kell kérniük püspöküktől, s ha 2021 után szentelték őket, a püspöknek meg ezután Rómától.
A cél egyértelműen a régi rítus elszigetelése és kihalása.
Ferenc pápa a püspökök által jelzett problémákra hivatkozott, amikor kiadta a Traditionis Custodest, amelyek »korlátozzák« őt, azaz meghatározzák a cselekvés irányát.
Diane Montagna viszont „megszerezte a Vatikán átfogó értékelését a püspökökkel folytatott konzultációról, amely állítólag »arra késztette« Ferenc pápát, hogy visszavonja a Summorum Pontificumot, XVI. Benedek 2007-es apostoli levelét, amely liberalizálta a Vetus Ordót, közismertebb nevén a »hagyományos latin misét« és a szentségeket. A korábban nyilvánosságra nem hozott szöveg, amely kulcsfontosságú részét képezi a Hittani Kongregáció hivatalos jelentésének a Summorum Pontificumról szóló 2020-as püspöki konzultációjáról, feltárja, hogy – és itt a lényeg! – » a kérdőívre válaszoló püspökök többsége kijelentette, hogy a Summorum Pontificum törvényi módosításai több kárt okoznának, mint hasznot«. Az átfogó értékelés tehát közvetlenül ellentmond a Traditionis Custodes bevezetése indoklásának, és komoly kétségeket vet fel hitelességével kapcsolatban.
Amikor Ferenc pápa 2021. július 16-án kihirdette a Traditionis Custodest, azt mondta, hogy a kérdőívre adott válaszok »egy olyan helyzetet tárnak fel, amely foglalkoztat és elszomorít, és arra késztet, hogy közbelépjek .«
Ferenc pápa kijelentette, hogy a püspökök kérései »kényszerítik«, és azok nemcsak a Summorum Pontificum, hanem az új rendeletét megelőző »minden norma, utasítás, engedély és szokás« visszavonására irányulnak.
A Vatikán átfogó értékelése azonban azt mutatja, hogy a problémák inkább a püspökök egy kisebbségének tudatlanságából, előítéleteiből és a Summorum Pontificummal szembeni ellenállásából fakadnak, mintsem a hagyományos római liturgia híveitől eredő problémákból.
Sőt: a Hittani Kongregáció hivatalos jelentése szerint »a kérdőívre válaszoló, és a Summorum Pontificumot nagylelkűen és intelligensen végrehajtó püspökök többsége végső soron elégedettségét fejezi ki vele«. Hozzáteszi, hogy »azokon a helyeken, ahol a papság szorosan együttműködött a püspökkel, a helyzet teljesen megnyugodott«.
Továbbá a szöveg világosan mutatja, hogy a Traditionis Custodes figyelmen kívül hagyta és visszatartotta a jelentésben a Summorum Pontificum által helyreállított békéről szóló állításokat, és szemet hunyt afelett is, hogy sok fiatalt a liturgia e régebbi formája vonzz a katolikus egyházhoz.
A szerző csatolja is a jelentés angol és olasz szövegét.
Magyarán Ferenc pápa figyelmen kívül hagyta a valós helyzetet, azaz azt, hogy a felmérés szerint világ püspökeinek túlnyomó többsége elégedett a Summorum Pontificum megvalósításával, és épp ennek ellenkezőjével indokolta a régi rítus szigorú korlátozását: azt állította, hogy a püspökök elégedetlenek azzal, ami pont a valóság ellentéte.
Én őszintén szólva nem értem, miért nem lehet engedélyezni, hogy akinek sokat jelent a régi rítus, arra járjon, hisz ezt a rítust mutatták be évszázadokon át pápák és papok, erre írták miséiket a zeneszerzők. Az egész ügy megoldódna, ha a gitáros misék meg egyéb verziók kedvelői mellett hagynák a tradikat is békében. Sőt, akár a középkori rítusváltozatokat is lehetne engedélyezni, miért ne?
Frissítés: megírta a brit Catholic Herald is.”
Nyitókép: Mandiner/Trenka Attila
***